Mondhatnám ismét: Megint útra keltem.
Vonattal tartok a németországi Würzburg felé, dolgozom, teszem, amit net nélkül tenni tudok. Pihenés képpen kicsit írok (jegyzettömbbe) blogot is.
Az előző turné óta sok dolog változott körülöttem. Így ez a mostani sok tekintetben egy teljesen új szituáció. A munkám azonos, nagyjából ugyanazok az emberek vesznek majd körül (mármint, ami a crew-t illeti), viszont ez az első turném "egyedülállóként". Haha, fura ezt leírni. Nem vár otthon senki, nem aggódik senki páromként értem. Nem, mintha ez eddig olyan nagy nyomásként jelentkezett volna (bár, lehet hogy csak én nem vettem elég komolyan és ezért tartok itt?!), de most mégis valahogy jobban esett elindulni. Nincs az a bűntudat-szerű motoszkálás, hogy egy ilyen sokak számára irigylésre méltó szituációba indulva hátra hagyok valakit a hétköznapok megszokott mókoskerekében.
Tegnap este fejeztem be a pakolást. Eddig nem jutott eszembe semmi, amit elfelejtettem, bár elég idegesítő, hogy nem találom a fülhallgatómat. :S Pedig tudom, hogy eltettem.
Van egy óriási (ruhás, mindenes) bőröndöm, egy kisebb a melóban használatos cuccaimnak, egy kicsi táskám a sokat kelló holmiknak (iratok, vonatjegy, telefon... a fülesnek is itt kellene lennie) meg egy szatyrom, amiben a mai kajám utazik, meg T papucsa. :D
Élmény volt így közlekedni, bár jobban ment, mint gondoltam.
Most délután 4 körül jár az idő, este fél 9 körül fogok leszállni erről a vonatról, ahonnan még autóval kb 30 km-t kell megtennem a holnapi buli helyszínéig.
De hiszen még nem is mondtam, hogy hova tartok. Bár, tudom, hogy, aki ismer, tudja, hogy most miért utazom, de tegyük fel, hogy van olyan olvasó, aki nem. :)
Neckbeakersball Tour 2011! Kataklysm, Legion Of The Damned, Equilibrium, Manegarm és Milking The Goatmachine. 24 nap, 24 buli. Előtte és utána egy-egy nap utazás. Észak-Európa, főként Németország, Ausztria vár ránk, néhány kivételtől eltekintve (van francia, dán, holland, belga buli is). Nagyjából 40 ember, kettő, két szintes nightlineren. Sok ismerős arc, remélhetőleg jó társaság. :) Én a "csendes" buszon kaptam helyet a Kataklysm, a Legion, és sok crew-tag társaságában. Holnap reggel érkeznek a többiek, utolsóként szállunk fel. Biztos jó helyünk lesz! :D
De, hogy kivel is szállUNK fel? Würzburgban Tibor és Krisztián kollégáim (rajtam kívül ők a magyarok) és Dominik (a turnépénzügyes, Bécsből) várnak majd rám. Ma egy hotelban alszunk, holnap pedig már korán nekilátunk a melónak.
Én leszek a Legion, az Equilibrium pólósa, és a hivatalos turné merch tartozik még hozzám. Turné és Equilibrium terén már minden infót megkaptam a nyitó készletekre vonatkozóan (már minden szükséges adminisztrációt elvégeztem), Legion-ék háza táján viszont kaotikus a helyzet, ők velem együtt holnap reggel fogják megszámolni az árut...
Azért bízom a gördülékeny kezdetben, sok tekintetben előrébb járok, mint máskor.
Csináltam pár (értelmetlen képet ma -is), azokat linkelem később.
Igyekszem minden nap írni pár sort. Nem ígérem. (Hiszen eddig soha nem sikerült betartani.) De azért azt mindig ki fogom hirdetni, hogy élek még. :)
Azt hiszem nyitásként ennyi... Este lehet, hogy leírom, milyen bonyodalmak nehezítették a napunkat. Hiszen soha, semmi sem megy úgy, ahogy elterveztük. Addig is puszi mindenkinek. :)
A
Igaz, hogy elköszöntem, és -őszintén szólva- nem is akartam ma újabb írással vesztegetni az időmet (nem haladok olyan jól a munkával, mint ahogy azt terveztem), de olyan dolog történt velem, ami eddig még soha, és megérdemel pár sort.
Ma a Keletiből Bécsig utaztam, ott szálltam át erre a vonatra. Sréhen szemben, pár sorral arrébb ült egy öreg pasas, mivel a székeink ellenkező irányba ültek, láttam, hogy folyamatosan bámul. De nem nagyon vettem magamra. Piercinsgek, tetoválások... már megszoktam. Meg arra is gondoltam, hogy a kis nő, a sok, nagy bőrönddel... talán az is fura neki.
Bécsben ő is átszállt erre a vonatra, még találkozott is a tekintetünk egy pillanatra.
Na, lehet, hogy ez volt a végső hiba, haha.
A krapek ugyanis rám hívta valami miatt a rendőröket (mert határőrség ugyanis már nincs). Na, persze nem biztos, hogy ő volt, de mindenesetre 2 rendőr nagyon határozott léptekkel érkezett mellém, és megkértek hogy fáradjak ki velük beszélgetni kicsit, utána minden bőröndömet szétszedték (a behajtogatott pulcsi zsebét is megnézték), vmi indikátor szarral megnézték a kezemet, hog nem érintettem-e meg füvet mostanában, stb. És az őreg móker éppen véletlenül arra járt, amikor mindez történt. Csak engem ellenőriztek, persze...és csak annyi időt töltöttek 2 megálló között a vonaton, amíg engem ellenőriztek.
Megkérdezték, hogy hova, merre, miért, kivel, meddig, aztán elköszöntek. (Mert, ugye, minden rendben volt... a tetovált ugyanis nem jelenti azt is, hogy drogos, csempész, bűnöző, stb)
Viszont most már biztos forrásból tudom, hogy a 2 karton cigi, amit Dominiknek viszek nem több a megengedettnél. :P
Ja, és a legjobbat nem is mondtam! Meglett a fülhallgatóm is, szóval végre tudok zenét hallgatni a gépről is. (A telefon fülese eddig megvolt...)
