Leeuwardenben, Hollandiában vagyunk. Ez a turné 11-edik napja.
Tegnap még őrületes extended napunk volt, 9 zenekarral, és minden kifosztó vásárlókkal. 12 doboz kiürítve! Ma pedig itt ülök egy kupac póló tetején, a co-headliner (a második legnagyobb zenekar) játszik és nem történik semmi.
Teljesen nyugodtan írok, már a blog kinézetét is átmókoltam (bár, néhány dolog nem sikerült), kilakkoztam a körmöm (!!!), stb.
Most éppen jó passzban vagyok, bár az elmúlt néhány nap elég megterhelő volt. A szokásos napi mindenféle mellett buszt kellett cserélnünk (ezt majdnem olyan, mint egy költözés.. minden cuccodnak megvan a helye, megvan a napi ritmus, megtalálsz mindent... erre össze kell pakolni és egy új otthont berendezni.)
Mert most a busz és az ágyunk az otthonunk!
Ágy: Van egy sarok a telefonnal, egy sarok, ahova a zsepit rejtem, e-book reader, fülhallgató, és a többi. És minden úgy, hogy elsőre megvan (a legnagyobb sötétben is), és nem zavar az alvásban.
Ha sokáig nem turnézok hajlamos vagyok elfelejteni, hogy milyen nagy is tud lenni (egy egyébként nagyon kicsi) bunk. (Mert ez a neve neki angolul... Amit én magyarul is használok, hiszen nem ágy, de azért mégis... és sehol máshol nincs olyan, csak a nightlineren.)
Busz: megvan, hogy ki hova ül. Este hova teszed le a kézi poggyászt úgy, hogy reggel ne kelljen 10 később érkező és később távozó cucca alól kiásni. Na meg a többi apróság.
Már azért kezd rend lenni az új buszon is. Bár, ha lehet mondani még jobban megszívtam...
Eddig nem használtuk a (régi) busz hátsó (backlounge) nappali részét. Minden bőrönd ott volt, mert a csomagtartót nem lehetett zárni. Hát, most lehet. Minden bőrönd kiment, így hátul (a fejemtől 2 cm-re és egy nem létező falnyira) hajnal 5-ig üvölt a zene (és az emberek), akik esetleg úgy döntenek, hogy aludni térnek távozáskor még könyökig kivágják az ajtót (tehát a fejemtől 1cm-re és egy függöny távolságra csapódik a kilincs) Szerencsére Hamburgban vettem egy nagyon spéci fülhallgatót (szerintem más kb mp3 lejátszót vesz ennyiért), ami nagyon jól szigetel, így alig szűrődik be a zaj. Tegnap például már fél 4 felé szenderegtem, fél 5-kor lehet, hogy már aludtam is. 15 óra munka után felüdülés! :) De nem panaszkodom, azért dolgoztam az elmúlt években, hogy minél többet itt lehessek. Hát, most meg is kaptam. 4 turné egyben. :)
A kaja egyébként majdnem minden nap OK volt, az idő az elmúlt 3-4 napban lett hideg (hosszú gatya, meleg mellény, pulcsi) és a megfázásom is javul. :)
Mindenki nagyon hiányzik, szóval írjatok mailt, hogy tudjam, otthon milyen az idő, milyen a kaja, a főnök, a szomszéd, a villanyszámla (és hogy tudjam, ezek a dolgok tényleg léteznek, valahol, messze...)
Köszöntelek...
Kedves Ismerősöm, Ide Tévedt Ismeretlen!
Szeretettel köszöntelek frissen induló blogomon!
Azért kezdek internetes napló írásába, mert az elmúlt időszakban sokan kérdezték, hogy pontosan mi is történik egy-egy turnén, amire van szerencsém eljutni.
Sok-sok vicces, érdekes és megismételhetetlen emlékkel gazdagabban szoktam visszatérni Hozzád, de mindent persze lehetetlen elmesélni, főleg, ahogy az idő múlásával fakulnak az emlékek.
Hát, most ismét útra keltem, és igyekszem mindent feljegyezni!
Most talán minden lényeges információ eljut Hozzád, és nekem sem kell mindent, mindenkinek elmondanom. :-)
Remélem minden este lesz időm egy rövig beszámolót készítenem az adott napról, és, ha valahol nem is lehetőségem frissíteni az oldalt, utólag mindent feltöltök majd...
Jó olvasást kívánok!
Ancsy
(2010)