Mikor elindultam a Full Of Hate-re, azt gondoltam, ez egyike lesz a legnagyobb nevekkel teli turnéimnak. A szerencsének, és annak köszönhetően, hogy kijelentettem, a Behemoth buszba nem vagyok hajlandó beköltözni (laktam már velük, lehetetlen aludni azon a buszon), a Misery Index-Cannibal Corpse buszra kerültem. A 2 zenekar, a Cannibal managere, mörcsösükön (Erin, az ezer éves jó barátnő) és én voltunk egy 12 fős single decker ( 1 szintes) nightlineren. Igen, rajtam kívül mindenki amerikai volt, akcentus kezelésben jó vagyok már.
Corpse Grindert már előre vártam. Ő az a hihetetlen figura, akinek a headbangeléstől szélesebb lett a nyaka a koponyájánál, és, aki fél perc fejpörgetés után is egyenesen áll. :D
Először Hamburgban az előkészítő napon találkoztam vele. Egy make-up cég bemutató embere smink bemutatóval szórakoztatta a turné minden női tagját (tehát Erint és engem), mikor megjelent. Azonnal meg is határoztatta a bőr színéhez illő alapozót... már sejtettem, hogy bajunk nem lesz vele, mert nem egészen normális. :D
És tényleg. Este a buszon mondta, hogy éjjel nem tervez aludni, a 70000 tons of metal hajón is 44 óra után feküdt le először, és akkor jött rá, hogy minek is vesztegetné a party időt, ha elég 2 naponta ledőlnie egy kicsit.
A 44 órát me, tartotta, de tényleg csak egy kicsit pihent közvetlenül a bulijuk előtt. Nem volt minden hibátlan. Bár, az első nap mikor az?!
Az első bulit persze szörnyű italozással kellett ünnepelni. Amikor rájött, hogy rajta kívül mindenki nyugdíjas a mi buszunkon, átugrott a lengyel buszba, ott a föld alá itta Seth Patrikot, akinél (eddig azt hittem) senki nem tud többet inni, reggel visszatért hozzánk, ott tovább ivott, alvás nélkül letolta az esti bulit, majd visszatért a party módba. Este már annyira kész volt, hogy a lábtörlővel együtt 2 lépcsőfokot zuhanva kicsúszott a buszból. Jót röhögött magán, de a karján és a lábán vérző sebek jelezték, hogy nem kicsit repült.
Ez volt a pont, ahol 2-3 nap lassításra kényszerítette magát, mert valószínűleg a bordái is megrepedtek. Törés tuti nem volt, de lélegezni nem nagyon tudott szegényt, a színpadon is érezhető volt a lomhaság). Na persze nem azt kell hinni, hogy nem bulizott, vagy, hogy rendesen aludt, de legalább nemcsak töményet ivott, hanem pl. bort is, és néha legalább lefeküdt aludni.
Az első pár nap sztorija tökéletesen szemlélteti, hogy miként telt hősünk turnéja.
És, hogy mi van a zenekar többi tagjával? Egy-egy üveg bort néha ők is elkortyolgatnak, néha egy kis ez-az, de csak szolidan és módjával. Ahogy a nagyok. George viselkedése egyébként szemmel láthatóan bántotta őket, de ráhagyták. Állítólag magánéleti gondokat hagyott maga mögött, mikor ez a turné indult. Azért amikor tudták, szurkálták egy-két megjegyzéssel (a felnőttek ezt és azt csinálják, George, stb), de nem volt feszült a hangulat.
A setlist, azt gondolom minden CC fanatikus kedvére való volt. Régi klasszikusok, ütős dalok az akkor még meg sem jelent Torture lemezről. Minden nap hibátlan magabiztosság a színpadon. A borda fájást, a nem alvást avatatlan szem biztosan nem vette észre.
Evisceration Plague
The Time to Kill is Now
Disfigured
Demented Aggression
Scourge of Iron
I Cum Blood
Fucked With a Knife
Covered With Sores
Born in a Casket
The Wretched Spawn
I Will Kill You
Priests of Sodom
Unleashing the Bloodthirsty
Make Them Suffer
Encore:
Hammer Smashed Face
Stripped, Raped and Strangled
