Köszöntelek...



Kedves Ismerősöm, Ide Tévedt Ismeretlen!

Szeretettel köszöntelek frissen induló blogomon!
Azért kezdek internetes napló írásába, mert az elmúlt időszakban sokan kérdezték, hogy pontosan mi is történik egy-egy turnén, amire van szerencsém eljutni.
Sok-sok vicces, érdekes és megismételhetetlen emlékkel gazdagabban szoktam visszatérni Hozzád, de mindent persze lehetetlen elmesélni, főleg, ahogy az idő múlásával fakulnak az emlékek.
Hát, most ismét útra keltem, és igyekszem mindent feljegyezni!
Most talán minden lényeges információ eljut Hozzád, és nekem sem kell mindent, mindenkinek elmondanom. :-)
Remélem minden este lesz időm egy rövig beszámolót készítenem az adott napról, és, ha valahol nem is lehetőségem frissíteni az oldalt, utólag mindent feltöltök majd...
Jó olvasást kívánok!

Ancsy

(2010)

2012. július 16., hétfő

Free Randy Blythe

 Gondolom vannak közöttetek páran, akik napi szinten követik a hazai és a nemzetközi zenei színtér eseményeit, akár angol nyelvű oldalakon is, viszont abban is egészen biztos vagyok, hogy vannak itt olyanok is, akik inkább csak pletyka szinten értesülnek a dolgokról.
 Van itt valami, ami mellett én nem (én sem) tudok szó nélkül elmenni, szerintem mindenkinek tudnia kell róla, és igenis ki kell fejeznünk nemtetszésünket!
 A sztori tömören: 2010 május 24-én, a Lamb Of God zenekar prágai koncertjén egy feltehetően ittas fiatalember mászott a színpadra. Onnan lezuhanva súlyos sérüléseket szenvedett, néhány héttel később meghalt. A zenekar énekesét Randy Blythe-ot több, mint 2 évvel később, 2012 június 28-án emberölés vádjával letartóztatták, azt feltételezik, ő lökte le a srácot a színpadról.
 Nehéz a témáról írni, hiszen egy fiatal ember halála szolgáltatja az okok, de mégis, igyekszem tényszerűen kifejteni az aggályaimat, elmesélni a történteket. Haladjunk időrendben.
 Adott a néző, Daniel Nosek. Elmegy, hogy vegyen egy jegyet a koncertre. Kezébe veszi, az is lehet, hogy lefényképezi, felteszi a facebookra, hogy a haverjai is lássák. Egy dolog biztos, a jegy hátulján apró betűs rész: a házirend. Amit a jegy vásárlásával automatikusan elfogadott! Ez bizony így van minden ország, minden rendezvénye esetében. Egyszer javaslom Neked is, Olvasó, hogy nézd meg mi van a jegyed hátulján.
 A magyar rendezvényszervezők valami ilyesmit szoktak használni:


Tisztelt Jegytulajdonos!
Kérjük olvasd el az alábbiakat a saját és mások zavartalan szórakozása érdekében!
Ezen jegy belépésre jogosít a rendezvényre, ha elfogadod az alábbi feltételeket és tudomásul veszed, hogy annak betartását a  rendezők ellenőrzik:
- A koncertlátogató köteles az intézmény házirendjét és a rendezvény egyéb biztonsági rendszabályait betartani. 
- A rendezvényt mindenki saját felelősségére látogatja. A rendezőség a rendezvény biztonságos lebonyolítása érdekében mindent elkövet, de ennek ellenére a személyekben vagy anyagi értékekben a látogatók esetleges felelőtlen magatartása miatt bekövetkező károkért semmilyen felelősséget nem vállal.
- Alkohol tartalmú italt, üveget, vagy más bármilyen veszélyes tárgyat a rendezvény területére, annak teljes időtartama alatt bejuttatni tilos!
- A rendezvényről szabadon készíthetők fényképek. Videókamera, magnó vagy más hang- és képrögzítő berendezés használata szigorúan tilos!
- A jegy megvásárlásával egyidejűleg elfogadod, hogy amennyiben olyan képi felvétel készül, amelyen látható vagy, azzal kapcsolatban semmilyen követeléssel nem léphetsz fel sem a rendezőkkel, sem a felvétel készítőiével, sem annak jogos felhasználóival szemben.
A feltételeket megszegő látogatókat a rendezőség a helyszínről eltávolítja és a belépő árát nem téríti vissza.
A rendezőség fenntertja az esetleges időpont- és műsorváltoztatás jogát.
Jó szórakozást kívánunk!
 (Ezt a szöveget olvashatod például minden Hammer Concerts rendezvény jegy hátoldalán)

 Amíg a srác otthon örült a jegyének, a szervező iszonyatos e-mailezésben állt a zenekar emberével. Szerződés ide, szerződés oda. Minden normálisan megszerkesztett szerződés (ezt a zenekar küldi a szervezőnek, tehát valószínűleg nem az első volt életükben) tartalmaz valami olyasmit is, hogy a szervező köteles biztosítani a rendezvény lebonyolításához szükséges ennyi meg annyi fő, felnőtt korú, 100% munkaképes, józan embert az átszerelésekhez, valamint ennyi meg annyi fő, felnőtt korú, 100% munkaképes, józan, a rendezvény biztonsági felügyeletét ellátni képes, erős fizikumú férfit, biztonsági személyzetként. Általában az is feltétel, hogy a biztonsági személyzet nem lehet teljesen azonos a technikai személyzettel, hiszen akkor az átszerelések alatt nem felügyelné senki a rendet.
 Őszintén szólva nem mélyültem el a cseh jogi környezet tanulmányozásában, de gondolom náluk is olyasmi lehet a törvény, mint nálunk. Minél nagyobb rendezvényről van szó, annál több ember végzi a biztosítást.
 Eljött a koncert napja. A beszámolók szerint Daniel erősen ittas volt. Annyit tudunk, hogy a házirendet megszegve több néző is felmászott a színpadra, Daniel állítólag 3 alkalommal is fent volt. (Ez a kép az első vagy a második színpadmászás alkalmával készült)


 Nyugodtan mondhatjuk tehát, Daniel megszegte a házirendet, a biztonsági személyzet pedig nem látta el a szerződésnek megfelelően feladatát.
 A harmadik mászásra és az azt követő eseményekre nem azonosan emlékeznek a jelenlevők. Danielt valaki lelökte a színpadról. A neten több videó is terjeng, állítva, hogy a végzetes esést örökítette meg a készítő. Van egy olyan, amin egyértelműen látszik, hogy egy, a színpadon álló biztonsági őr lök le valakit. (Azt mondják az nem a halálos sérülést szenvedett fiú). Aztán van egy olyan, amin úgy látszik Randy, az énekes lök meg valakit, valószínűleg Danielt. De ott a harmadik, egybehangzóan állítják, ezt követően sérült a srác! Ebből a szemszögből úgy tűnik Randy előtt valaki már megütötte a srácot, ő pedig csak utána nyúl.
http://www.youtube.com/watch?feature=player_embedded&v=zKEG6NNOX0I#!
  Minden felvétel amatőr, rossz minőségű, mindenki azt magyaráz bele, amit akar (bár szerintem a lényeg látható).
 Nah, de haladjunk időrendben. A srác lent. Mentőt hívnak, de a show megy tovább. És mivel a zenekar turnézik, a turné is megy tovább. Nem is tudnak róla, hogy rajongójuk 30 nappal később a kórházban belehalt sérüléseibe. Arról sem tudnak, hogy eljárást indítanak Randy ellen. (Állítólag a szervezőt is csak hónapokkal az eset után kereste fel a rendőrség)
 Olyannyira nem hallani az eseményekről, hogy idén, 2012-ben újabb cseh bulira készült a banda. A repülőről leszállva, még a reptéren letartóztatják az énekest. Állítólag az elfogató parancsot csak néhány órával korábban adták ki (ez azt jelenti, hogy, még ha tudtak volna is a történtekről, lehet, hogy elindultak volna a bulira??), a koncert természetesen elmaradt.
 Azóta a prágai bíróság 200'000 dolláros óvadékot állapított meg (magas a szökés veszélye), ami körülbelül 44 millió forint. Az összeget a menedzsment átutalta, de Randy a mai napig börtönben van, elfogadható indoklás nélkül.


  Részlet Larry Mazer menedzser a Rolling Stone-nak adott interjújából:
"Szombaton azt az információt kaptuk, hogy a 200 ezer dolláros óvadék átutalása után Randyt minden bizonnyal szabadlábra helyezik. Mind azzal a tudattal feküdtünk le, hogy Randy kiszabadul. Még repülőjegyet is foglaltam neki, hogy hazarepülhessen. Kedd reggel azzal hívott az ottani ügyvéd, hogy fellebezés miatt mégsem engedik szabadon."




 Jelenleg itt áll az ügy. Sajnos szinte csak a zenei szakma és a rajongótábor hallatja hangját, körükben nagy a felháborodás. Mindenki értetlenül áll a történtek előtt.
 "Free Randy" videók és fotók keringenek a közösségi oldalakon, videómegosztó portálokon, interjúkban említik a történteket. Nem érti senki, hogy miért nem a szervezőt, a biztonságiakat gyanúsítják? Miért nem beszél senki Daniel felelősségéről? Miért nem áll ki az amerikai diplomácia a jogi aggályokat felvető eljárás ellen?
 

  A következő videót Lambo rajongók készítették, kifejezve tiltakozásukat, elítélve a történteket:
http://www.youtube.com/watch?v=YuayamUcaFI&feature=related

   Személyes véleményem szerint, ha egy populárisabb zenei irányzat előadójáról beszélnénk, SŐT, ha ilyen vád akár csak egy ismertebb előadó testőrét érte volna, minden másként alakult volna, szóval igenis hallassuk hangunkat minden rendelkezésünkre álló fórumon.

 And now  WALK WITH HIM IN HELL!

2012. május 15., kedd

Amikor zajlik az élet


 Amikor utoljára Dombóváron voltam, a Moby Dick bulin, egész pontos terveim voltak a nyárra nézve.
 Természetesen azóta minden tizenötször átalakult.
 Amikor utoljára otthon voltam, és a terveimről meséltem, úgy tűnt szinte egész nyáron a Sepulturával fogok turnézni. 98 nap. A legnagyobb fesztiválok. Egy backstageben olyan nevekkel, mint a Metallica vagy a Mötley Crüe. Végre. Fejlődés.
 Ez a 98 nap lehetetlenné tette volna, hogy a szokásos ügynökségem 2 fesztiválján dolgozzak. Mivel ez összesen 6 napot jelent, fel sem merült bennem, hogy ez gondot jelenthet. Hiszen ez egy olyan lehetőség, amit meg KELL értsenek. Persze nem így lett. Kitört a 3. Világ Háború. Aminek a végén kénytelen voltam lemondani ÁLMAIM TURNÉját. :(
 Gondolom azért nemcsak én, hanem Ők is erősnek tartották kicsit a dolgot, mert azóta kaptam melót bőven. (Bár, akkor sem sírtam volna, ha ezek után itthon lehetek kicsit)
 A dolgok jelen állása szerint dolgozom 2 Metalfesten, 1 Extremefesten, lesz egy 6 hetes turném az Exodussal és én leszek a merch vezetője a Metalcamp-en is. Egész jó. :)
 Most megint ott tartok, hogy már csak 2 hetet töltök itthon. De addig még egy dombóvári látogatás is dukál, ha már beöltözős party lesz a DVMSE-n. Remélem nem csak én csinálok hülyét magamból. :D

2012. március 28., szerda

Paganfest 2012: Haarlem

 Birthday On The Road: Turné születésnap

 Március 28-án van a születésnapom. A téli klub- turné szezon általában március végéig tart, így igen nagy esélyem van, hogy az úton érjen az ünnep.
 Tavaly, 2011-ben a Paganfest március 27-én ért véget, így az utolsó bulinap után, éjfél elmúltával kezdhettem (volna) ünnepelni. A turné végi elszámolások elkészültével mindenki felköszöntött, aztán indultam a reptérre, és onnan haza.
 Budapesten nem várt senki. A családommal csak telefonon tudtam beszélni. Emlékszem, délután elmentem tetováltani, aztán haza az üres lakásba. Életem egyik legrosszabb napjaként tartom számon azt a napot. Azt mondják a lányok egyébként is inkább depressziósak a születésnapjukon. Hát, azon a napon én is határozottan az voltam.
 2012-ben még bőven tartott a turné, amikor elérkezett március 28-a. A tavalyiból okulva már előre tartottam tőle, hogy milyen lelki állapotban fogom átvészelni.
 Általában igyekszem nem sokat lelkizni, amikor távol vagyok. Nem gondolok TÚL SOKAT a családra és azokra a dolgokra, amikről lemaradok a munkám miatt. De azon a napon biztos voltam benne, hogy sokan fognak keresni, és nem voltam biztos benne, hogy nem lesz-e honvágyam.
 A velem egy buszon utazó egyik zenekar, a Heidevolk tagjai már előre készültek. Olyan aranyosak voltak! Látszott rajtuk, hogy tényleg örülnek, hogy velem ünnepelhetnek. Már napokkal előtte szervezkedtek, a dolgok egy részét megosztották velem, de biztos voltam benne, hogy az nem minden.
 A holland Haarlemben voltunk aznap. Az ajtónyitás előtt körülbelül 20 perccel megkért egy srác, hogy menjek hátra a backstage-be, mert valamit meg kell beszélnünk a következő utángyártással kapcsolatosan. A turné stáb jelentős része akkor köszöntött fel. Először. :) Happy Birthday éneklés, torta, egy képeslap, amit mindenki aláírt. Dekoráció, lufik, stb. Már akkor nagyon meg voltam hatva, ezeknek a dolgoknak a beszerzése nem olyan egyszerű, ha turnén vagy, és a napod szinte minden perce szigorú rend szerint van beosztva.
 Tortázni nem volt időnk, mert mennem kellett dolgozni, de azért mindenkit körbepusziltam. :)
 Aznapra új póló szállítmány érkezését vártam. A német székhelyű Print Palace céggel és az ott dolgozó 2 csajszival heti szinten beszélünk, e-mailezünk. A legtöbb zenekaromnak ők gyártanak. Ha a gyár közelében van bulink, el is szokták hozni az árut. Tudtam, hogy most is ez lesz. De a következő meglepetésre álmomban sem gondoltam volna.
 Ők kettő darab, egész nagy, házi készítésű tortával érkeztek. Teljes meghatottság! Nem jutottam szóhoz. Oda-vissza 500 km-t vezettek. A póló dolog persze jó kis félrevezetés volt (kicsit csodálkoztam is, mert máskor ilyen távolságba már inkább futárral szokták küldeni a csomagokat, de ráfogtam arra, hogy imádják a Primordialt és biztosan még 1x szeretnék megnézni őket. :) ). És még aznap, vagy talán egy nappal korábban órákat bíbelődtek a torta sütögetéssel is!
 A nap végén pedig jött az I-re a pont. Az én drága kis buszos társaim igazi szülenapi party helyszínt varázsoltak a buszból. Azt hiszem ezt nem is kell kommentálni, a képek magukért beszélnek.
 Az este további része kellemes hangulatban telt, 3-ig iszogattam a többiekkel (akkor már volt, aki az asztalon aludt. :D), és elmentem aludni.
 Mindez idő alatt (EGÉSZ NAP) érkeztek az sms-ek, e-mailek, facebook köszöntések. Több, mint 170 olyan ismerősöm és barátom volt, aki volt olyan kedves, és áldozott néhány percet a napjából, és vette az energiát néhány sor megírására. Megtiszteltetés!
 Minden nap tudom, érzem, és tudatosan emlékeztetem magam arra, hogy milyen szerencsés vagyok. Rengeteg jó ember vesz körül, és osztja meg velem pozitív energiáját és jóindulatát, sokan támogatnak, rengeteg emberről tudom, hogy tűzön-vízen át velem lenne, ahogy én is velük. Viszont ezzel ilyen tömény mennyiségben, 24 óra leforgása alatt szembesülni szinte sokkoló és már-már szentimentálisan megható volt. Mindenkinek nagyon köszönöm! Nem lehetek elég hálás.